" Autisztikusnak lenni azt jelenti, hogy sámán válhat belőled. Az autizmusod az, ami képessé tehet téged arra, hogy ezt gyakorolni tudd, ha úgy döntesz, hogy követed a Vörös Ösvényt. A Vörös Ösvényekre nem lehet könnyen rátérni, tapasztalaton keresztül jutunk el hozzájuk. Amikor abbahagyod a bölcsesség keresését, akkor kezdesz kicsit bölcsebbé válni." – Dr. Edward Hall, mohikán sámán

Már a cím önmagában is ellentomondásosnak tűnhet. Hogyan lehet egy zsidó sámán?

Így is: http://jewishshaman.blogspot.hu/2010/02/why-shaman.html

A sámánizmusról volt szerencsém tanulni az ELTE Belső-Ázsia Tanszékének vezetőjétől: Birtalan Ágnestől.A sámánizmus hagyományosan a belső-ázsiai hiedelemvilágban fordul elő. Erre is volt használva. A sámán egy olyan belső-ázsiai vallási-hiedelem vezető, aki képes/képesnek tartja magát és mások képesnek tartják arra, hogy gyógyítson és csodákat tegyen a szellemvilággal való kapcsolatba lépése által.

A képen egy tuvai (Oroszország) sámán gyógyítási rituálét láthatunk.

Nem fogok olyan metafizikai kérdésekkel foglalkozni, hogy létezik-e bármilyen természetfeletti világ, ennek teljes bizonyítása vagy cáfolása eddig senkinek sem sikerült. Nem ez a blog fog ezen változtatni. Ám érdekes, hogy az autizmust többen kapcsolatba hozták a sámánléttel. A magam részéről, tanulmányaim és saját tapasztalataim alapján két esszenciális hasonlóságot vélek felfedezni bizonyos sámánok és az autisták közt. Nálunk autistáknál meglehetősen gyakori, hogy gyökeresen másként látjuk a világot, mint nem-autista embertársaink. A sámánoknál pedig jelen van a betegeskedés, ami az autistákra is jellemző. Nem feltétlenül a szószoros értelmében betegeskedünk, de az autisták gyakran hiperérzékenyek a fizikális ingerekre, így könnyen lesznek dühösek, vagy könnyű őket irritálni. Igaz az autisták is képesek fejlődésre, így a hiperérzékenységünk csökkenthető:

Illetve a környezetünk is tud segíteni nekünk, miként az épületek akadálymentesítésével a mozgáskorlátozottaknak. Nemrég olvastam, hogy a Lidl is különs figyelmet fordít az autistákra:

https://www.abettertomorrow-lidl.ie/autism-aware-store/ (Ez tudomásom szerint jelenleg az ír, és az észak-ír Lidl üzletekre igaz jelenleg)

Tisztában vagyok vele, hogy a mai világban hosszabb írásokat csak kevesen szeretnek olvasni, azonban a Nexus szerzői szabadon írhatnak, mivel non-profit bloggerek vagyunk. Természetesen fontos számunkra, hogy tartalmaink ne legyenek sértőek, de ha hosszabb írásainkat csak kevesen olvassák el, nem fog bedőlni ettől a blog oldalunk.

BDSM Sámán?

A BDSM-ben van aki jelentős spirtiualtisá lát, tapasztal meg, van aki kevesebbet, van aki pedig azt mondja, hogy egy szemernyi spiritualitás sincs számára a BDSM-ben, olyan is akad, aki szerint maga a spiritualitás is kész sületlenség. Ezt mindenki maga érzi, maga dönti el. Azonban én úgy érzem, hogy egy Aspergeres-BDSM-Sámán vagyok. Tudom, hogy számos ember gondolja azt, hogy egoista vagyok. Ez a kijelentés is önelégültnek tűnhet, de lássuk, miért írom ezt magamról.

Közel 4 éve szervezek BDSM eseményeket. Ebből ami látszik számos ember számára azok maguk az események maguk, illetve ha ők maguk írnak egy kérdést, vagy javaslatot. Slussz.

Az eseményeket közel két éve @MasterElias-szal szervezem, illetve párjával, @Tangóval, akik rengeteget tesznek a rendezvényeinkért és a Közösségünkért. Azonban az esemény szervezés nem annyiból áll, hogy meghirdetünk egy eseményt, elmegyünk, jól érezzük magunkat és slussz.

Számos ember keres meg azzal, hogy segítsek neki dominát keresni, ismerem e XY-t, hol tud BDSM stúdiót bérelni, hol lehet kézzel készített BDSM eszközöket és bútorokat vásárolni. Olyanok is megkeresnek, akiket biztosítottam róla, hogy szívesen segítek nekik, de az emberek többsége, aki így ír nekem, úgy gondolja - én úgy érzem, hogy úgy gondolja,- hogy nekem lehet írni bármilyen BDSM-hez kötődő témában, mert én biztosan tudok segíteni, sőt -hiszik-párkapcsolati tanácsokat is tudok adni. Természetesen mindezt ingyen, hiszen csodálatos dolog a közösségért önkéntes munkát vállalni. Valóban sokszor örömteli látni, hogy a segítségünk által találják meg az emberek párjukat, vagy játszótársukat. Azonban olykor olyan szintű a terhelés -ne feledjük a korábban említett hiperérzékenységet,- hogy nehezen tudom feldolgozni az emberek felém támasztott igényeit és elvárásait.

Vannak, akik hálásak ha segítek nekik és vannak, akik ezt kifejezik anyagi javakkal is.Természetesen senki sem kényszeríthető arra, hogy kövesse a kölcsönösség elvét. Azonban az én logikám szerint ha valakitől sokan elvárják, hogy tanácsot adjon, segítsen, meghallgassa az örömüket és a panaszukat a támogatás nem ördögtől való dolog. Miként a sámánokat is támogatták a törzsbéliek, azért cserébe, hogy segítette őket.

Azonban a kölcsönösség olyan dolog, ami vagy belülről fakad, vagy nem fakad, vagy jelenleg nem fakad, de később előjön. @MasterDart barátom mondta a tisztelet kapcsán, hogy van aki vagy tisztel, vagy nem, az ilyesmit nem lehet követelni, ugyanez a helyzet a kölcsönösséggel is. 

Hozzá kell tennem azt is, hogy nemcsak magyarok kérnek tőlem segítséget a fent említett témákban, hanem 20-30%-ban külföldiek is, a világ minden tájáról, Thaiföldtől, Románián át, Olaszországig. A hálátlanság és a hála is egyetemesen jelenlévő aspektusai emberi létünknek: vannak hálás magyarok és hálátlan csehek, és vica-versa. 

Pár évvel ezelőtt még az altruizmusból (önzetlenség/látszólagos önzetelnség) akartam doktori disszertációt írni, s bár még foglalkoztat a téma, már nem érzek erre késztetést. Jelenleg nem szeretném jobban megérteni az emberi önzés és önzetlenség mögöttes mozgatórugóit. 

Nem gondolom, hogy bölcs lennék, de úgy érzem, hogy sokan mégis így kezelnek, így közeleítenek hozzám, mintha valamiféle nagy tudás birtokában lennék. Facebook bejegyzéseimre és az smpixie-re írt blogjaimra is számos alkalommal reagálnak úgy, mintha az én állításaim megdöntésével valami nagy dolgot győznének le.

Könnyen lehet az is, hogy tévedek ebben -is,-: a hiperézékenység már csak ilyen.