"A fekete párduc nem külön alfaj, hanem az afroázsiai párduc melanisztikus színváltozata." {}

Édesapám szokta mondogatni, hogy kritikusnak még nem állítottak szobrot. A közmondás eredeti verziója a skandináv zeneszerzőtől, Sebeliustól származik:

Nemrég néztem meg a Fekete Párduc című képregény adaptációt. Lehetne ezt magyarosabban mondani, de hogyan? Képregény alkalmazás? Képregény alkalmazkodás? Hagyjuk meg a nyelvészetet a nyelvészeknek. Ez a film azt gondolom, hogy korszakalkotó jelentőségű lehet. Úgy gondolom, hogy ez az alkotás letett egy olyan színvonalat az asztalra, amit tekinthetünk új hollywoodi minimumnak. Látványos, mégis elgondolkodtató, van benne szó nemi szerepekről, fordított rasszizmusról - amikor a kisebbség gyűlöli a többséget -, a jótékonyság politikai és társadalom filozófiájáról. Ezek pedig az akció mellett kellő arányban jelennek meg a filmben olyanná téve azt, mint egy jól fűszerezett, sokrétű házias húsétel.

Minimum vibránium? 

Ezenfelül a film az Avatarhoz hasonlóan engem emlékeztet egy Disney-klasszikusra. Ahogy az Avatart a Pocahontashoz hasonlították, úgy lehet a Fekete Párduc hangulatát és egyes elemeit az Oroszlánkirállyal párhuzamba helyezni. Már rég láttam utoljára az Oroszlánkirályt, így nem emlékszem minden részletére kifinomultan, de a film több jeleneténél erősen elfogott az oroszlánkirályhangulat. Mikor a főszereplő egy öreg fához sétált, már szinte éreztem, hogy előugrik Rafiki, a bölcs, ám bolondos majom "sámán". Ő nem jött, de a hangulat maradt. Igaz a Fekete Párducban is jelentős szerepe van a "majmoknak".

Mi köze van a filmnek a BDSM-hez? Valójában nem sok, bár a race play (rassz játék) kedvelői lehet, hogy örömmel nézték a sok szép fekete férfit és nőt, valamint a fordított hatalmi viszonyokat a fehér és a fekete rasszok közt, bár nem tartom túlzottan valószínűnek, hogy a készítőket ez a vitatott és számos ember által meg nem értett téma motiválta volna.

{} http://www.zoo.eoldal.hu/cikkek/azsiai-allatok.html