Rengeteg beteg sztorival találkozunk életünk során, amire már azt mondjuk, hogy ez még nekünk is sok. Emellett azért ismerjük be mi magunk is meglepődünk, mi rejtőzik a tudatalattinkban, ami a sok furcsa és irreálisan perverz álmokat generálja. Aztán ott vannak a fantáziák, amik izgatnak, hajtanak és motivációt érzünk a megélésükre.  Amikor ez a három találkozik, egy félig álomszerű állapotban az a jelenség fel repít a mennybe vagy letaszít a pokolba. Viszont, hogy a kettő együtt történjen meg arra még én sem voltam felkészülve. Pár hónapja történt, de a mai napig eszembe jut! A következő villanásnyi képsort éltem meg.

Egy óriási belmagasságú szórakozóhely közepén állok. Fények váltakozó iránnyal vándorolnak a helységben. A falak vér vörösek és a szórakozóhely különböző pontjain 2-3 méteres emelvények vannak (mindegyiken kettő vagy három emberrel) amin érdekes küllemű emberek „kényeztetik” egymást. Egyszerű ruházatban vagyok. Tömeg vesz körbe és üvölt a zene, amire tombolnak körülöttem. Szinte orgia jelleggel nyúlnak egymáshoz az emberek a tánctéren és nem fogják vissza magukat. Fogyatkoznak a ruhák az embereken és nem zavartatják magukat. Ez nagyon tetszik!

Az egyik lényegi pont mégis az emelvényeken történik. Feltekintek a legközelebbi emelvényre. Elég magas vagyok, de mégis belezsibbad a nyakam, hogy lássam mi történik odafenn. Két nőt látok. Az egyik pucérra levetkőzve és mindkét keze megvan béklyózva a plafonból lelógó láncokkal. A másik teljes piros színű latex öltözékben haja lófarokba fogva, kezében egy szamuráj karddal. Sejtem, hogy mi következik! A leláncolt lány bőre hibátlan és gyönyörű hamvas színű egészen addig amíg a latex lady el nem kezdi karddal karcolgatni apró finom vágásokat ejtve, amiből épp, hogy csak kifolyik a vér le a fenekére és a combjaira függően attól, hogy épp hol vágta meg. A latex ruhás nő egyik kezével elkezdi a dolog „szenvedő” alanyát kényeztetni és testéhez dörgölőzik vigyázva, hogy nagyra becsült latex ruhája ne legyen véres.

Feszélyezve érzem magam mert érzem, hogy valaki bámul engem. Körbe tekintek az óriási helységben. Elől van egy színpad, amin gyönyörű faragásmintákkal díszített szék van. Tulajdonosa épp birtokolja mint látom! Egy hosszú fekete hajú számomra igencsak vonzó hölgy ült benne. Monica Belucci kiköpött mása volt. „Trónja” körül latex ruhás és szexi fehérneműs lányok tekeregtek. Maga a nő egy teljes testet borító fekete latex ruhában volt, amiből láthatóan kidomborodtak az idomai. Tekintete nem, hogy csalogató volt, hanem utasító, hogy libbenjek oda hozzá. Egyszerű srác vagyok nagyon nehéz természettel!  Félig kacér, félig gúnyos mosoly ül ki az arcomra miközben azt gondoltam „Menjen oda hozzád a bánatos faszom!”.

Tovább lépkedtem a következő emelvényhez ahol egy pasi bőr fecskében és bőr maszkban egy korbácsot tartott a kezében. Elég ínyenc korbács volt mert a vége hat felé  ágazott, bőrből volt és mindegyik végén golyó formájú csomó volt. Széket is látok, ami fordított állásban állt így a pasi partnere, aki egy hölgy a hát támlán áthajolva volt a szék lábához kötve ezzel is teljes felületet nyerve a pucér testének kínzására. A pasi nem fogja vissza a kezét! A nő pedig mély sóhajtozások között hallatta hangját a csapások következtében. Nagyon tetszik, amit látok, de tovább lépkedek a többi emelvény felé. Az egyiken egy nő épp felcsatolhatóssal okoz örömöt egy lebilincselt pasinak aki kutya pózban térdel négykézláb.  

Ugyan azt mondtam magamban a színpadon lévőnőnek, hogy nem megyek, oda mégis azon kapom magam, hogy minél több emelvényhez lépek oda annál közelebb jutok hozzá. Önakaratomon kívül mintha én lennék a hal, aki épp bekapta a horgot és már csak a sorsára vár, hogy visszatekerjék az orsón. Szándékosan háttal állok neki, de tekintete a hátamba fúródik. Eldöntöttem, hogy odalépek a színpadhoz egyenesen elé, mert már engem is szörnyen érdekel, mit akar tőlem. Feláll testéhez simuló latex öltözékében és felém lépked. Mikor oda ért hozzám leguggol latex borította ujját végig húzza az államon. Ez nekem még belefér, mert így is a tekintetének vizslatásával voltam elfoglalva.

Itt sajnos az illúzió megszakadt! Szar ügye?! Én is így éreztem, amikor rájöttem, hogy ez csak egy delírium volt. De azok közt az egyik legjobb!