Legutóbbi írásaimban arról írtam, hogy sok esetben már átlátnak az emberek a propagandán. A médiát figyelve azonban azt kell, hogy mondjam, sokan nem látják a manipulációt. Pedig közelednek a választások, és egyre keményebb lesz a kampány. Az egyik oldalon leígérik nekünk a csillagokat is, ha győzelemre segítjük a jelöltünk pártját, míg a másik oldalon az emberek félelmével manipulálnak bennünket. Nyugodtan leírhatjuk náci módon.



Ha azt mondom, hogy legalább akkora esélye van annak, hogy le lehet váltani ezt a kormányt, mint amekkora annak, hogy nem, máris egy kormánybérenc valakinek nézhetnek engem is. A családom erősen szocialista beállítottságú. Gyakran kapom a fejemhez azt, hogy az „én kormányom”…
Pedig én sosem szavaztam erre a pártra. Mint tudjuk, a szó maga is csak egy részt jelöl az egészből. Tehát a párt valami nagyobbnak a része.

Gyerekkorom óta néznek folyamatosan nácinak. Ennek a története a gimnáziumi történem tanáromig nyúlik vissza. Megjegyzem a legjobb történelem tanáromig, Sokat foglalkoztunk a huszadik század történelmével. Egy előadása során megjegyezte, hogy egy szóbeli vizsgáját egy nagyon népszerű, de köztudottan szélsőjobboldali tanár előtt kellett letennie. A téma a második világháború volt, és nem tudta, hogy egy szélsőjobboldali tanár előtt mennyire lenne népszerű, ha a holokauszt témáját érintené. Így erre a részre nem fektetett nagyobb hangsúlyt a feleleténél. Majd a jobbos történelem tanár megrótta, hogy igenis erről a kérdésről kell beszélni bővebben.

A Bukás című filmet szintén ezzel a tanárommal néztük meg kollektívan az egész osztállyal. A film vége felé, ahogy nyomulnak előre a szovjet csapatok, a német tisztek sorra lesznek öngyilkosok. A tanárom kérdése az volt, hogy vajon közülünk lett volna olyan aki öngyilkos lett volna abban a helyzetben?  Én jeleztem, hogy a hitleri Németországban egy generáció gyerek kora óta szocializálódott, így el tudom képzelni, hogy nem látott más alternatívát, ha a rendszer megbukna.

Győzelem vagy Halál? Efféle jelmondatok hangzottak fel a propagandából. Állítólag van egy olyan elmélet miszerint a háborús országokban megszűnnek a skizofrén betegek, a vészhelyzetre való tekintettel. Ha ez igaz lenne, tehát a pszichiátriák bezárhatnának az incidens idejére.

Manapság nem ilyen durva a helyzet, de talán annál nagyobb a káosz. Azt javasolnám, hogy mindenki arra koncentráljon hol bukkan fel a goebbelsi propaganda, és hol szakad el az a valóságtól.

Mankónak ajánlanám az "Apu azért iszik, mert te sírsz!" következő előadását.