Valamikor idén egy ismerősöm ismerősét -újra- megverte a párja. Régebben próbáltam segíteni olyan nőknek, akik bántalmazó kapcsolatban voltak. Be kell látnom, hogy ehhez kevés vagyok, és bár elítélem a kapcsolaton belüli erőszakot, jelenleg nem vagyok  megfelelő arra, hogy kirángassak valakit a Stockholm szindróma szerű helyzetéből. Eközben pedig engem -ismét- átejtettek. Annak ellenére, hogy derék, feminista, a kölcsönösséget támogató férfinak tartom magam. A BDSM megélésének örömeiben hiszek, és nem az egyoldalú erőszakban. Közben dübörög a #metoo kampány, és a férfiakat lelkileg és/vagy testileg bántalmazó nőkről szinte senki nem beszél.

Hiszek továbbá a szólás szabadságában. Ezt a hitemet gyalázták meg a napokban, amikor egy blogomat törölték a -jelenleg- legnagyobb magyar BDSM közösségi oldalról. Egy olyan blogot, ami tisztelgett valaki előtt, ugyanakkor nem sértett vagy mocskolt be senkit.

Ma is kaptam egy leckét -az átejtés- és hálás vagyok érte az Égieknek: a bizalmat valóban nem szabad könnyen mérni. Ráadásul a blogírásnak köszönhetően ismét tanultam valami kiváltképp érdekeset:  a nedrivör, izlandiul annyit tesz: lebontó.

Izlandi táj.

 A lényeg az, hogy mindig nézzük az élet jó oldalát, és nevessünk sokat:

https://www.facebook.com/malindakathleenreese/videos/961563733995293/

 Ne felejtsük el: Csak a nézését, meg a járását, és komolytalan komolyságát:

https://www.facebook.com/howlers.tv/videos/364378800710263/ (Petplay performansz, vagy sem?)