Mindig ugyanúgy kezdődik. "Én annyira de annyira szeretnék veled találkozni, mert hallottam ezt, hallottam azt..." Persze, persze a kommunikációból rögtön kiderül, hogy csak alám akar feküdni. De miért? "Mert szeretném megismerni az embert." Vagy úgy! Akkor fussunk egy kört. A találkozónál azonban kiderül, hogy kibaszottul nem is kíváncsi rám senki. Mindig mindenki saját magával és a problémáival van csak elfoglalva. Zúdítja rám a problémáit gyermekkortól napjainkig. Már csak ez önmagában egy szolgáltatás geci! Hogy meghallgatlak. Ugyanezért egy szakember komoly pénzeket szokott elkérni, aki évekig is csak rávezet dolgokra, de a problémát nem oldja meg. Azért nem oldja meg, mert a te problémáidat saját magadnak kell megoldani! De Ő valamiért engem akar.

A teljes analízisbe nincs beavatva. Én sem oldok meg problémákat, csak rávezetek, és szembesítek. Hogy ez mikor érik be már az Ő dolga. Amit olvastál, az csak az ő szemszögéből egy leírás. A háttérben azonban sokkal összetettebb a történet. Elég komoly analízisre van felépítve egy ilyen találkozó. Ez inkább az alanyról szól. Tulajdonképpen terápiás jellegű együttlét, ahol a verbális alázás is szerepet játszik. És nem azért mert ettől van olyan kibaszott nedves pinája a nőnek. Van olyan is, de ez nem az. Erről a részéről nem olvashattál, mert ez a része nem publikus. Nem vesszőzés, szíjazás, láncra verve baszás a lényeg, hanem a párbeszéd és a szituáció. Egyértelműen régi traumákat, és sérüléseket segítettem neki feldolgozni. És ahhoz a részéhez... Na ahhoz aztán tényleg senkinek semmi köze.

Többek között ezért is van tele a hócipőm azokkal, akik itt úgy próbálnak megítélni, hogy nem is ismernek. Fingjuk sincs, hogy a valóságban miről szól a történet. És ha ott vannak akkor sem figyelnek. Csak játsszák az agyukat, hogy mikor kit keféltek meg, vagy éppen kivel keféltették meg magukat. Az a része pont hidegen hagy. És nem, nincs kedvem pofozkodós, mélytorkos szopatáshoz sem csak úgy, az Urad háta mögött! Zárt vagyok még mindig. Fogd fel!

A harmadik voltam a sorban, csupán csak a harmadik. Mindent előre a megbeszéltek szerint csináltam, és még így is volt amit jobbnak láttam nem alkalmazni az együttlét során.

Visszatérő probléma, hogy valami olyanba lát többet az alany, amibe nagyon nem kéne, és azt a részét, amiben viszont komoly munka van, azt abszolút nem értékeli. Kíváncsi vagyok mikor esik le a tantusz. Az lesz a fájdalmas, és nem a singer szíj!

III. BDSM/ Voodoo Story:

"Találkoztunk, még nem tudtam mi vár. Megérkeztünk a lakóshoz, felmentünk, közben kellemesen beszélgettünk. Ittam egy kis bort. Voodoo nem ivott mert még vezet. Miután besötétedett elindultunk egy közeli erdős részhez. Egészen bent állt meg a kocsival. Felmegyünk egy vasúti töltéshez. Szigetelő szalaggal a korláthoz ragasztja a kezem. Lehúzza a nadrágom, a bugyim. Lovaglópálca elő, elkezdi. Hangosan számolnom kell. Húszat. Egy. Ezt éreztem, pálcával sose kaptam. Kettő. Érzem ezt is. Valami rosszullétféle kerülget már most, még tizennyolc hátra van. Három, Négy. Megint némi hányingert érzek. Érzem hogy dolgozik a testem. Megfeszül. Öt. Hat. Hét. Nyolc. Nem kímél. Miért is tenné, hisz szadista? Én azt hittem mazochista vagyok... Kezdek kételkedni. Tíz. Tizenegy. Tizenkettő. Kérem hogy álljunk meg kicsit. Látom ahogy a cigarettájának füstje az éjjelben kereng. Tizenhárom. Tizennégy. Kívánom hogy legyen vége. Tizenöt. Tizenhat. Ismét egy. Tizenhét. Tizennyolc. Na még kettő. Tizenkilenc. Húsz. Leguggolok míg ő levág a korlátról. Felhúzom a bugyit, nadrágot. Ég a fenekem. Nagyon. Visszamegyünk a kocsihoz. Bekászálódom.

Felmegyünk újra a lakáshoz. Tölt még bort. Most ő is iszik. Szól hogy vegyem le a ruhákat, ékszereket. Megteszem. Kézen fog, bevisz a szobába. Ismét előkerül a pálca. Leültet az ágyra. Előveszi a farkát. Szopnom kell. Tulajdonképpen szeretek szopni. Fogja a hajam, a fejem. Jön a mély-torok. Néha öklendezek egyet. Visszaültet az ágyra. Szét kell nyitnom a combjaim. Rácsap a dombomra. Félek másodikra nagyobbat üt majd. Összezárom. Kapok egy nagyobb ütést a combom külső oldalára. Feltérdeltet a kanapéra. Szól hogy pucsitsak. Pucsítok, kissé beigazít. Megpróbálja hátulról berakni, ez fáj, tekintve hogy nem bejáratott területről van szó. Szólok hogy fáj. Haza akarok menni... Olybá fest, feldühítettem. Vissza kell helyezkednem ugyanabba a pózba. Elővesz egy bőr szíjat. A hátamra és a fenekemre csap vele, nem tudom pontosan hányat kapok. Csipeszeket hoz, nem hagyományos ruhacsipeszt, ez erősebb. Rárakja a bimbóimra, egy pálcával suhint. Húzódnak. Előkerül a cipőkanál, avval paskolja a dombomat, annyira nem fáj mint amennyire gondoltam.

Elővesz egy láncot, pórázzal. Miközben szopnom kell a nyakamba rakja a láncot és megfeszíti. Futó csókot ad a számra. Majd megfogja a láncot és a tükrös szekrény elé ráncigál. Négykézlábra kell állnom, mögém térdel és berakja a farkát a puncimba. Közben feszíti a láncot. Néznem kell magam ahogy basznak. Hánynom kell magamtól. Megfordít. Visszamegyünk a kanapéra, lefektet hanyatt. Húzza a láncot a combjaim között. Érzem ahogy dörzsöl a lánc. Ráharap a csiklómra... izgat. Megfordulunk, szeret szopatni. Kérdéseket tesz fel. Elmondok mindent, őszintén. Felzaklat. Elkezdek bőgni, és dühös vagyok magamra. Zokogok a karjaiban. Gyengéden átölel. Megnyugtat. Mondja, hogy ennek ki kell jönnie. Hasra fekszem az ágyon és csak sírok.

Hoz zsebkendőt és vizes borogatást. Leül mellém a földre, rágyújt. Elmondom Neki, hogy Ő a második ember aki ezt tudja rólam. Undort érzek magam iránt... Iszunk bort, beszélgetünk. Megy a zene. Tetszik a dallam, de nem tudom a címét. Hozzám hajol, megcsókol. Leveszi a törölközőt a fenekemről, megfordít. Megkefél. Én szokásom szerint hangosan élvezek. Tükrösszekrény előtt ismét térdre ereszkedem előtte. Néznem kell ahogy szopom. Az egyik mely-toroknál kinyílik a gyomorszájam és némi bor szalad fel a számba. Kimegyek a vécéhez. Kiköpöm. Átmegyek a fürdőbe kiöblítem a számat, kapok szájvizet. Bocsánatot kérek. A bor felkavarta a gyomromat.

Iszunk, még. Éhes lesz, én is érzem hogy kéne enni. Csinálok szendvicset. Bevackolunk a tévé elé. Eszünk. Arrébb rakjuk a tálcákat. Szeretek szopni, ahányszor megfogom a farkát a kezemmel, laza mozdulattal elsöpri onnan. Olyat csináltam amit még nem csináltam soha, de nem rossz. Élvezi. Megfordít. Lábaimat a nyakába rakja és úgy dug meg. Hajnali kettő fekszem az ágyban meztelenül. Kimegy rágyújt, érzékelem hogy visszajön, odavackolok mellé és álomtalan álomba csöppenek. Reggel új menet vár ránk és kávé."

Tehát innen tudjunk, hogy van a BDSM közösségben egy olyan irányzat, ami egy spirituális köntösbe csomagolt, önmagát fetisisztának hazudott, BDSM szimbólumokat és eszközöket saját maga marketing céljaira felhasznált, terápiás jellegét, csak és kizárólag a saját hasznára fordítva, a saját maga kompenzációján dolgozik, alanyait pedig melyen altatja.

"A komfortzóna azon viselkedésminták összessége, amelyek között az egyén szorongás-mentesen tud mozogni és anélkül tudja megválasztani cselekvéseit, hogy kockázatot vállalna."-Wikipédia

A mechanikáról, már korábban beszámoltam itt ezen a fórumon is Félelem, düh, szex és agresszió írásomban is.

Le_Gourmet azt tanácsolta nekem, hogy "Szerintem menj el egy terapeutához" Vajon azok a terapeuták közül, hányan vettek részt pszichoterápiában? Gyanítom soha, egy sem!