A karácsonyfa - mindig tökéletesen belőtt tarajjal mászkál, minden szart magára aggat, amit csak el lehet képzelni, hogy még csak feltételezni se merje róla senki, hogy ő nem igazán igazi punk. Tulajdonképpen csekély mennyiségű zenekart ismer, de mégis mindegyik virít a kabátján nagybetűkkel. A ramones-os vagy ploited-es póló is kötelező darab nála csak úgy, mint a 30 soros bakancs, ami télen-nyáron le sem rohad róla. Figyelemre vágyik, élvezi, ha mindenki őt nézi mondjuk, amikor a mekiben ebédel...

A szaloncukor - “gyakorlatilag egy egyszerű dolog giccses csomagolásban“. Magyarul egy átlagos r*banc, de nem túl szép, ezért gyorsan kitalált valamit, hogy ne kelljen megfelelnie az elvárásoknak, és el tudja adni magát, mint punk csaj. Azért sem szólhat senki neki, ha több farkat fogott, mint kilincset, hiszen ő így lázad a társadalmi normák ellen. Általában semmi maradandót vagy extrémet nem művel a testével, mint mondjuk punk témájú tetoválás, vagy taraj vágatás, hiszen egyrészt fél, hogy úgy már kevesebb pasinak tetszene, és különben is, tökéletesen tudja, hogy 5 év múlva már csak ennyit fog neki jelenteni ez a szubkultúra: “Jaj, az a lázadó korszakom volt “

A kaméleon - ő punk, persze csak amíg az aktuális partnere vagy baráti köre ezt elvárja. Holnap hippi lesz. Vagy “skinhead”, ha Kárpátia koncertjegyet előbb kap, mint füvet.

Az őskommunista - nem kommunizmusban élünk, úgyhogy lázadásnak számít a kommunistaság. Hallott pár baloldali számot és úgy érzi, véresen komolyan kell vennie őket. Szerinte a Kádár-korszak sokkal jobb volt, mint a jelenlegi helyzet, igaz, sosem élt egy évet sem a kommunizmusban. Nagy ívben szarik a régi magyar zenekarokra. Antifasiszta, persze nem azért, mert olyan elfogadó, egyszerűen azért, hogy utálhassa a nácikat, jól megveresse magát, majd panaszkodhasson erre.

A náci punk - az előzőhöz hasonlít, bár az ellentéte. Tulajdonképp önmaga ellentéte is. Ő az, akit mindenki utál. A neonácik azért, mert egy tróger, a punkok azért, mert rasszista. Taraja van, a telefonja meg tele Divízió 88-cal, és minden olyan zenekarral, aminek a nevében benne van a “nemzeti”. Istenigazából semmit nem tud a punkról, csak annyit, hogy Sid is horogkeresztes pólóban mászkált.

A nem punk - tetszik neki a taraj, a bulik, a kockás nadrág, de túl egyedinek tartja magát ahhoz, hogy bekategorizálja akármilyen szubkultúrába. Ha punknak nézed, kikéri magának, hogy ő bizony nem, csak egy kicsit úgy néz ki, de nem ért egyet teljesen az elveikkel (bármik is legyenek azok). Tulajdonképpen nem is tudna punk lenni, mert süt róla, hogy csupán a dizájn izgatja és utánanézni is lusta a dolgoknak, ezért azzal nyugtatja magát, hogy ő ezt így akarta. Ő ilyen csodabogár. A legegyedibb. És kész.

Írta: Bogi